Demencia kockázati tényezői: a 14, amelyet a Lancet-bizottság megnevezett

A kockázati tényező olyan dolog, amely nagyobb eséllyel jár együtt valamilyen állapot kialakulásával. Nem minden esetben ok, és az sem jelenti, hogy valaki biztosan demenciát kap, ha van ilyen tényezője. Ez az oldal felsorolja a 14 demencia-kockázati tényezőt, amelyet a 2024-es Lancet-bizottság potenciálisan változtathatónak nevez, bemutatja, mit kapcsol össze velük a kutatás, és azt, miről érdemes orvossal beszélni.

A nagyobb képért, beleértve azt is, mit találtak a nagy vizsgálatok, kezdje a Megelőzhető-e a demencia? Mit mond a kutatás oldallal. Ez általános tájékoztatás, nem orvosi tanács; olvassa el egészségügyi tájékoztatónkat.

Mik a 14 demencia-kockázati tényező?

A 2024-es Lancet-bizottság, amelyet 27 demenciakutató írt, becslése szerint a 14, potenciálisan változtatható kockázati tényező együtt a világszerte előforduló demenciaesetek mintegy 45%-ával áll összefüggésben. Az alábbi táblázatban minden tényezőnél a bizottság becslése szerepel arra vonatkozóan, hogy a világon az esetek hány százalékával áll összefüggésben, egész számra kerekítve. Az arányok átfedhetnek, mert sok embernek egyszerre több kockázata van, ezért adnak össze 45%-ot, nem többet.

Hogyan értelmezzem a százalékokat?

Óvatosan. A bizottság saját jelentése több szempontra is felhívja a figyelmet:

• Népességekre vonatkoznak, nem egyénekre. A University College London jelentésösszefoglalója szerint a kockázat csökkentése a népesség szintjén működik, de nem garantálja, hogy bárki elkerüli a demenciát.
• Ok-okozati összefüggést feltételeznek. A szerzők csak meggyőző bizonyítékkal rendelkező tényezőket vettek be, de azt mondják, hogy egyes összefüggések csak részben lehetnek okozatiak.
• Világszintű adatok. Az adatok többsége magas jövedelmű országokból származik, és egy-egy ország vagy közösség valódi aránya eltérő lehet.
• A kis százalékok is számítanak. Egy, a világszerte előforduló esetek 2%-ával összefüggő tényező is nagyon sok embert érint.

Mely kockázati tényezőket vették fel 2024-ben?

A 2024-es jelentés a 2020-ban megnevezett 12 tényezőhöz két tényezőt adott hozzá:

• Magas LDL-koleszterin a középkorban, amely az esetek mintegy 7%-ával áll összefüggésben.
• Kezeletlen látásromlás idősebb korban, amely az esetek mintegy 2%-ával áll összefüggésben.

Mely kockázati tényezők nem változtathatók meg?

A National Institute on Aging szerint az életkor a legnagyobb ismert kockázati tényező az Alzheimer-kórnál, és senki sem tudja megváltoztatni. A gének is szerepet játszanak; az egyik jól ismert, az Alzheimer-kór kockázatát befolyásoló gén neve APOE. Az NIA hozzáteszi, hogy a tudósok a legtöbb embernél még nem értik teljesen, mi okozza az Alzheimer-kórt. A Lancet-bizottság szerint a potenciálisan változtatható kockázatok csökkenthetők, bármilyen genetikai kockázattal rendelkezik is valaki.

Mivel az életkor és a gének ilyen nagy szerepet játszanak, sok olyan ember, akinek egyik 14 kockázati tényezője sincs, mégis demenciát kap. Ez senkinek sem a hibája.

Mit mond a vizsgálatok bizonyítéka arról, hogy ezeken a kockázatokon lehet-e változtatni?

Egy kockázati tényező és a demencia közötti összefüggés kimutatása nem ugyanaz, mint annak bizonyítása, hogy a tényező megváltoztatása csökkenti a demencia kockázatát. Néhány példa arra, hol tart a vizsgálati bizonyíték:

• Vérnyomás. A SPRINT MIND vizsgálatban az alacsonyabb vérnyomáscél jelentősen csökkentette az enyhe kognitív zavar előfordulását. A valószínű demencia előfordulását nem csökkentette jelentősen, bár lehet, hogy a vizsgálat túl kicsi volt ennek kimutatásához (SPRINT MIND a JAMA-ban).
• Hallókészülékek. A Lancet-bizottság egy három évig tartó hallókészülék-vizsgálatot ír le, amely nem talált általános hatást a gondolkodásra, de előnyt mutatott a nagyobb kockázatú résztvevők egy részcsoportjában. Az emberek hosszabb ideig követő vizsgálatai szerint a hallókészülék-használat alacsonyabb kockázattal jár. A halláscsökkenésről szóló útmutatónk több információt ad.
• Fizikai aktivitás. A National Institute on Aging szerint nincs elég klinikai vizsgálati bizonyíték annak megállapításához, hogy a testmozgás megelőzheti vagy lassíthatja az enyhe kognitív zavart vagy az Alzheimer-kórt, bár egyes tanulmányok szerint segíthet az életkorral járó hanyatlás ellen (NIA az Alzheimer-kór megelőzéséről).

Azok a hosszú vizsgálatok, amelyek megvárják, míg kialakul a demencia, lassúak és drágák, ezért sok tényező esetében a legjobb bizonyíték továbbra is azokból a tanulmányokból származik majd, amelyek éveken át követik az embereket. Ez hasznos bizonyíték, de gyengébb, mint egy vizsgálat.

Mi a helyzet az alvással és az étrenddel?

A bizottság áttekintette az alvást és az étrendet, de nem vette fel őket a listára, mert a bizonyítékok nem voltak elég erősek vagy következetesek. Az alvásról és az étrendről szóló útmutatóink azt magyarázzák, mi ismert.

Beszéljen orvossal

Az éves szűrővizsgálat jó alkalom ezekről a témákról beszélni. Vigye magával ezt a listát, és kérdezze meg:

• Mennyi a vérnyomásom, a vércukrom és a koleszterinem, és szükséges-e ezek bármelyikére figyelni?
• Érdemes-e megvizsgáltatnom a hallásomat és a szememet?
• Biztonságos és elegendő-e a mozgás, amit végzek?
• Befolyásolhatja-e valamelyik gyógyszerem az emlékezetet vagy a gondolkodást?

Mielőtt gyógyszert, étrendet, böjtöt, testmozgást vagy étrend-kiegészítőt változtatna, beszéljen először orvossal. Ha Önnél vagy az Ön által gondozott személynél hirtelen zavartság, egyik oldali gyengeség vagy beszédzavar jelentkezik, hívja a 911-et.